Kerttervezőt faggattuk, válaszoljon a leggyakrabban feltett kerttervezési kérdésekre! Hasznos, gyakorlati tanácsokat, remek ötleteket olvashatunk, amelyeket mindenki meg tud valósítani!
Hogyan használjuk ki kis terünket?
Az apró terek izgalmas megoldásokat rejtenek. Örök törvény: bármilyen kicsi is a rendelkezésünkre álló terület, tegyük izgalmassá, törjük meg egységét ágyásokkal, burkolatváltásokkal, és máris egy izgalmas, tágasabb minikertünk lesz! Növényekből válasszuk a törpe, alacsony fajokat, egy-két hangsúlyosabb, karakteresebb és nagyobb egyeddel színesítve.
A kisméretű fák és bokrok kötelező növények azoknak, akik szűkében vannak a helynek, de nem az eredetiségnek és a stílusnak. E variációt használhatják azok is, akiknek bár bőven van helyük a kertben, szeretnének valami mást, valami különlegeset. Íme néhány trendi és klasszikus választási lehetőség:
Kis fák: ecetfa (Rhus typhina), rózsaszín virágú akác (Robinia hispida), selyemakác (Albizia julibrissin), amerikai júdásfa (Cercis canadensis), díszgalagonya (Crataegus laevigata), japán liliomfa (Magnolia kobus), csüngő díszcseresznye (Prunus serrulata ’Kiku-Shidare-Sakura’), Zabel-díszalma (Malus x adstringens ’Hopa’).
Törpe cserjék: alacsony puszpáng (Buxus sempervirens ’Suffruticsa’), csarab (Calluna vulgaris), henye boroszlán (Daphne cneorum), karcsú gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis), törpe kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei ’Emerald Gaiety’), alacsony aranycserje (Forsythia x intermedia ’Marée d’Or), puszpánglevelű veronikacserje (Hebe buxifolia).
Egész évben díszítő sövényt szeretnék, mit ajánlanak?
Mindenki egész évben dekoratív sövényt szeretne, azonban a vegyes fajok összeállítása már komoly szakértelmet kíván, hogy összefüggő, egységes képet mutasson a cserjesor. Fényviszonyoktól függően a következő összeállítások a legkedveltebbek:
Árnyékos helyre: Babérmeggy (Prunus laurocerasus), tarkalevelű babérsom (Aucuba japonica ’Variegata’), örökzöld bangita (Viburnum rhytidophyllum), tarka fehérsom (Cornus alba ’Argenteomarginata’), boglárcserje (Kerria japonica), hóbógyó (Symphoricarpos albus var. Laevigatus)
Félárnyékba: Viráglonc (Kolkwitzia amabilis), japán kecskerágó (Euonymus japonicus), babérmeggy (Prunus laurocerasus), kínai csodabogyó (Callicarpa bodinieri), mályvacserje (Hibiscus syriacus), tarka magyal (Ilex aquifolium ’Madame Briot’), teltvirágú cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens ’Grandiflora) nipponi gyöngyvessző (Spirea nipponica)
Napos helyre: Babarózsa (Prunus triloba), orgona (Syringa vulgaris), teltvirágú gránátalma (Punica granatum ’Pleniflora’) aranycserje (Forsythia x intermedia) gyöngyvirágcserje (Deutzia sp.)
Mitől biokert a biokert?
Aki biokertet szeretne, annak követnie kell a ’vissza a természethez’ gondolkodás módját, ami nem egyenlő a technika elutasításával, csak a reálisan, átgondoltan való használatát feltételezi. De nézzük meg a tényeket és azon ’szabályszerűségeket’, amelyek a biokertet jellemzik.
A kártevők ellen egy jó biokertész a vegyes kultúrával, ellenállóbb növényekkel és bio permetlevekkel, trágyalevekkel védekezik, vagyis tartja számukat alacsony szinten. A biokertben elengedhetetlen fontos a komposzt készítése és felhasználása. A zöldségek ellenálló képességét az őket erősítő zöldségekkel vegyesen ültetve érik el.
A burgonyához ültessünk kukoricát, spenót, káposztát vagy karalábét, mert ezek jótékony hatással vannak egymásra. Viszont kerüljük a borsó, paradicsom, tök és cékla szomszédságát. A gyom a biokertész megfogalmazásában pusztán egy lágyszárú vadnövény. Sőt, a gyomok nagytöbbségét gyógynövényként, természetes talajtakaróként, komposzt alapanyagként kezelik. Ezek ismeretében lehet elkezdeni a biokert kialakítását.